1. Bevezetés. Miben különbözik a jó író a rossztól? Kísérlet egy lezárt mű felnyitására.Befejezett művek. Befejezetlen művek. Befejezhetetlen művek. A töredék. A torzó. A torzóhoz illesztett folytatás. Az ötlet. A spontaneitás. Az írói terv.

2. Az írás külső és belső kellékei. (Itt mégiscsak szó esik tollról és laptopról is.) Az írás helyszíne. Az írás mint életmód, életritmus. A napi penzum.
A szavak és a mondatok tere. A kézirat mint mágikus tárgy. Mi az ihlet? Létező dolog-e? Ha igen, vannak-e gyakorlati vonatkozásai?

3. A címadás. A szereplők nevének megválasztása. A helynevek. A helyszínek. A korszak érzékeltetése. Mikor van szükség átfogó korrajzra?

4. Az író stratégiai fontosságú döntései. Fikció és valóság viszonya. A fikció a nem-irodalmi szövegekben is jelen van. Régi tudományos művek mai szemmel gyakran szépirodalomnak látszanak. A fikcionáltság fokozatai. A „talált kézirat” fikciója.

5. Az események időrendje. Közelről vagy távolról szemléljük-e az eseményeket? Az idő múlásának érzékeltetés és szemléltetése.

6. Szövegmontázs, talált szöveg, idézet. Idegen szöveg beillesztése, átdolgozás, adaptálás, plágium.

7. A szereplők értéktulajdonító beállítása és manifeszt értékelése. Miért drukkolunk a negatív hősnek? Az emberi tulajdonságok működése a prózában. A fekete-fehér szereplőgárda. Összetett személyiségek. Ellentmondásos személyiségek. Az alakulóban levő személyiség. Hogyan lehet az alakulást, a fejlődést érzékeltetni? Főszereplő, mellékalakok. Hány tulajdonsága lehet egy szereplőnek?

8. Az írói nyelvezet. Nyelvi eszközök, alakzatok. A hangvétel. Tragikus hangvétel. Komikus hangvétel. Ironikus hangvétel. Románcos hangvétel. A hangvétel váltogatása. Optimista és pesszimista világkép.

9. A bűnös ember és a bűn az elbeszélésben. Hogyan lehet a jóságot ábrázolni? A szereplők iránti szeretet. A szereplő kiiktatása a cselekményből. A szerző kiiktatása a szövegből.

10. Az írói mű egysége. Miért lehet egy sokrétű szöveg egységes és egy homogén szöveg széteső? Az író mint felfedező.